Levelek 4 - ...csak az életem

Kerestem a kulcsot, hogy kinyissam vele az ajtót. Teljesen bezárva, kiégve egyedül nem látom a napot. Vártam rád, vártam, hogy egyszer csak megérkezel és a kulcscsörgés felébreszt. De te nem leptél meg, nem jöttél. Fekete szívem nem látja csak a sötétséget. Te nem láthatod, elrejtem előled. Csak nézem bambán az álomképet, ahogy arcod ragyog. Nézem az ajtót, de nem nyílik. Bezártam magam és nem találom a kulcsot. Tudom, te tetted el. Nem is tudod, hogy e sötét kietlen szoba érintésedre egyszercsak kinyílna s nem lenne többé fekete a szívem. Hogy mondjam el...? Tudnod kellene, mégsem tudod...! Látnod kellene, mégsem látod...! Érezned kellene, mégsem érzed...! Kezedben van mindenem, nem vagy nekem más... csak az életem!