Elmondanám

Soha nem láthatod mi játszódik le bennem
nem várod, hogy elmeséljem ami bánt
mégis kell nekem az a zűrös sötétség
annyira kell nekem ez a gyilkos vágy

semmi sem segített
megbénultam
ha rád nézetem
elnémultam

elmondanám:
amit érzek
amit tudtam
amit soha meg nem mutattam
elmondanám:
sosem éltem
sosem láttam
te soha meg nem mutattad

Nem mutathatom meg neked szívem, pedig:
elmesélhetném, hogy vágyam...
elmondhatnám, hogy szívem...


...de ezt látnod kellene

Levelek 4 - ...csak az életem

Kerestem a kulcsot, hogy kinyissam vele az ajtót. Teljesen bezárva, kiégve egyedül nem látom a napot. Vártam rád, vártam, hogy egyszer csak megérkezel és a kulcscsörgés felébreszt. De te nem leptél meg, nem jöttél. Fekete szívem nem látja csak a sötétséget. Te nem láthatod, elrejtem előled. Csak nézem bambán az álomképet, ahogy arcod ragyog. Nézem az ajtót, de nem nyílik. Bezártam magam és nem találom a kulcsot. Tudom, te tetted el. Nem is tudod, hogy e sötét kietlen szoba érintésedre egyszercsak kinyílna s nem lenne többé fekete a szívem. Hogy mondjam el...? Tudnod kellene, mégsem tudod...! Látnod kellene, mégsem látod...! Érezned kellene, mégsem érzed...! Kezedben van mindenem, nem vagy nekem más... csak az életem!

Levelek 3 - Álom csók

Mellettem ülsz. Mosolyogva szemembe nézel s látom vágyam megtalálta helyét. Láthatod szememben az alázatot, feléd nyúló szerelmemet. Lassan megsimítom arcod és a bársonyos bőr érintése szívem még erőteljesebb lüktetésre készteti. Ajkad nézem... csodálattal figyelem puha és csábító párnáit. Vágyom érintésükre, vágyom hogy megcsókolhassam. Közelebb hajolok... ajkad s ajkam lassan összesimul szenvedélyek hatalmas tömege tör ki egy pillanat alatt sajgó szívemből. Az a fantasztikus érzés amit ez az egyetlen csók egy pillanatnyi érintés ad... leírhatatlan.
Aztán riadtan ébredek szívem lüktet vadul és borzalmas felismerés lesz úrrá rajtam... ismét álmodtam...

Levelek 2 - Soha el nem küldött üzenet

Minden nap megírom neked a levelet. Benne az összes érzés s ha lehet talán még sokkal több. Nézem könnyes szemmel, ahogy a betűk sorakoznak és felrajzolódnak a papírra s lassan értelmet nyernek.
Minden levél egy vallomás, minden szó egy őszinte érzés. Betűkkel próbálom megszólaltatni szívem terhes vágyit, hogy így szólítsanak meg téged, így adják tudtodra mekkora szerelem lángol bennem gyönyörű valód iránt.
Minden mondat egy apró titkot árul el. Felfedi azt a gyötrelmet, amikor látlak és mégsem érinthetlek. Megmutatja milyen kín tudni, hogy vagy de el nem mondani soha, mennyit érsz nekem, mennyire vágyok az érintésedre.
Minden szó egy röpke pillanat, mely belém vési örökre, hogy te vagy az egyetlen, a csodálatos és soha nem szűnő vágy. Beleégeti a papírba minden terhemet amit irántad érzett szerelmem vállamra rak. Újra és újra kimondja mennyit érzek.
Aztán szépen összehajtom a levelet a boríték körbeöleli majd fiókom martalékává válik s titkom így őrződik tovább.

Levelek 1 - Nem lehet...

Ma reggel sem láttam, milyen szép az arcodon megcsillanó nap. Csak kába szemekkel figyeltem, ahogy az ablakon átszűrődik a hóval burkolt kert lehangoló képe. Más talán vidáman figyelné ahogy a hópelyhek ringatózva a földre hullanak, nekem most mégis a halál közelségét, a remény nélküli hazugság álruhába bújtatott képét mutatja. Nem lehetek melletted, nem érinthetlek és ez fáj. Fáj, hogy soha nem mondhatom el neked, milyen szerelem bújik szívem mélyén és nem mutathatom meg a világ előtt a bennem lángoló érzést. Te nem tudod. Nem tudod, mi az igazi és őszinte...! Talán nem is tudod  meg soha. Persze ezt nem kívánom, de tudom nem én leszek az aki mindent megmutathat neked, aki mindig melletted lehet ha baj van. Őriznélek és nem lehet, ölelnélek és nem bújsz mellém, szólítanálak és nem hallod, csókod elképzelt csupán és mélyen őrzött álom. Nem lehet minden a miénk én tudom de legféltettebb titkaink is egyszer előtörni vágynak és hangos léptekkel taposnak szívünkre. Ma már tudom, nem lehet minden tökéletes, nem lehet minden vágyból valóság.
Az álmok nem mindig teljesülnek, bár küzdünk nap mint nap, de nem lehet minden szerelem szép...

Csalódottság

Hiszel, mint gyermek, kit anyja ringat épp
remélsz s nem látod, mi a tiszta kép
álmodban ott ragyog a jövő
úgy látod
akarod látni úgy...
mindent tudsz
s tudni véled a holnapod

de az ébredés
mikor szemed kinyitod:
ott az égen a szürke felhő
a nap nem ragyog
pedig álmodban ott volt
sugara arcodon ragyogott
szemed hite, szíved bizalma
keserű könnyé vált
lassan magába temet a csalódottság

hitted azt hogy tiszta képet látsz
hitted azt, hogy olyan a világ
mint amilyennek álmodban láttad
hitted, hogy ő is olyan tiszta
hitted, hogy soha rád nem találhat
a csalódottság; mégis eltemet...

Kovács Ákos idézet

"Ide idegenként jöttem
S bár történt valami közben
Idegenként
Tűnök újra el"