Levelek 1 - Nem lehet...

Ma reggel sem láttam, milyen szép az arcodon megcsillanó nap. Csak kába szemekkel figyeltem, ahogy az ablakon átszűrődik a hóval burkolt kert lehangoló képe. Más talán vidáman figyelné ahogy a hópelyhek ringatózva a földre hullanak, nekem most mégis a halál közelségét, a remény nélküli hazugság álruhába bújtatott képét mutatja. Nem lehetek melletted, nem érinthetlek és ez fáj. Fáj, hogy soha nem mondhatom el neked, milyen szerelem bújik szívem mélyén és nem mutathatom meg a világ előtt a bennem lángoló érzést. Te nem tudod. Nem tudod, mi az igazi és őszinte...! Talán nem is tudod  meg soha. Persze ezt nem kívánom, de tudom nem én leszek az aki mindent megmutathat neked, aki mindig melletted lehet ha baj van. Őriznélek és nem lehet, ölelnélek és nem bújsz mellém, szólítanálak és nem hallod, csókod elképzelt csupán és mélyen őrzött álom. Nem lehet minden a miénk én tudom de legféltettebb titkaink is egyszer előtörni vágynak és hangos léptekkel taposnak szívünkre. Ma már tudom, nem lehet minden tökéletes, nem lehet minden vágyból valóság.
Az álmok nem mindig teljesülnek, bár küzdünk nap mint nap, de nem lehet minden szerelem szép...

Csalódottság

Hiszel, mint gyermek, kit anyja ringat épp
remélsz s nem látod, mi a tiszta kép
álmodban ott ragyog a jövő
úgy látod
akarod látni úgy...
mindent tudsz
s tudni véled a holnapod

de az ébredés
mikor szemed kinyitod:
ott az égen a szürke felhő
a nap nem ragyog
pedig álmodban ott volt
sugara arcodon ragyogott
szemed hite, szíved bizalma
keserű könnyé vált
lassan magába temet a csalódottság

hitted azt hogy tiszta képet látsz
hitted azt, hogy olyan a világ
mint amilyennek álmodban láttad
hitted, hogy ő is olyan tiszta
hitted, hogy soha rád nem találhat
a csalódottság; mégis eltemet...

Kovács Ákos idézet

"Ide idegenként jöttem
S bár történt valami közben
Idegenként
Tűnök újra el"

Magyányom

Arcomon meghúzódó mosoly
láthatod, nem bújok el senki elől
büszkén vállalom a sorsom
még akkor is mikor minden összedől

Szememben csillog a vágy
láthatod jól, nem titkolom
de lángomat nem  zúdítom rád
csak magamban forralom

Mikor legördül a könnycsepp
mélyen szántva arcomon
csak csendben nézed, s nem érted:
miattad fáj oly nagyon

Megtörted szívemet már rég
már nem kérem némán a világot
hogy örök hű kedvesem te legyél
csak lehajtom fejem s vállalom magányom

Jéghideg éjjel...

Jéghideg éjjel...
kő az ágyam, mosolyom a hold
csak várni vagyok, látni vágyok
de reményem elhagyott

Jéghideg nappal...
ruhám a süvítő szél leple
lépni kéne, kérni szívedet
s ellopni szerelmedet